ÍRÁSOK

RÖVID ÍRÁSOK

RIGÓSZERŰ MADARAM…

Írta: Herczeg László

Évekkel ezelőtt láttam egy állatkereskedés kirakatában egy rigószerű madarat kalitkában gubbasztani magányosnak elkeseredettnek tűnt megvettem de kalitkát nem vettem hozzá éreztem ahogy kicsi szíve hevesen félve dobog a tenyeremben kiléptem vele az üzletből és feldobtam a levegőbe néztem amint elszárnyal repülj Istenhez kiáltottam utána mondd el neki hogy maradjon életben a feleségem a boltos hülyének nézet nem tudta hogy rendszeresen szoktam ilyent csinálni ha van pénzem és kalitkában szenvedő madarat látok aztán bementem a kórházba Zsuzsát látogatni mint minden nap és amikor beléptem a kórterembe láttam hogy Zsuzsa ágyában egy ismeretlen nő fekszik kérdezni akartam de csak érthetetlenül nyöszörögni voltam képes beszaladt egy nővér és kivezetett kint mondta meg miközben átadta feleségem értékeit és ruháit hogy Ő meghalt éjjel 02 órakor lementem a patológiára és szóltam a két segédnek miközben átadtam a ruhát, hogy öltöztessék fel, de előtte szeretném látni azt mondták nem lehet de elővettem pár ezer forintot és akkor bevezettek a hűtőterembe alighogy beléptem a padlón egy leterített lepedőn megláttam Zsuzsát anyaszült meztelenül lábára spárgával egy cédula volt kötve az adataival szembefordultam egy szó nélkül a boncsegédekkel akik mikor az arcomra néztek remegni kezdtek én akkor Magyarország egyik legerősebb embere voltam nincs hely már tepsiben hordágy kocsi sem fér már be teljesen tele vagyunk nem tehettünk mást a földre tudtuk már csak tenni makogtak körülnézve láttam így van térdre rogytam Zsuzsa holteste mellett és simogattam arcát fejét a kemoterápia után csaknem az egész haja kihullott most a maradék a kezemben maradt láttam hogy a nemi szervén sincs már szőr aztán ott voltam míg felöltöztették közben egy tepsiből vittek el hullát így lett hely úgy tántorogtam haza mint egy részeg negyvenhét éves volt a temetésen sütött a nap engem többen fogtak hogy állva tudjak maradni mikor megszólalt a lélekharang ugyanaz a nyöszörgés jött rám mint a kórházban mikor mást láttam Zsuzsa ágyában pontosan nem tudom kik voltak a temetésen mert úgy sírtam hogy a könnyektől csak elmosódott alakokat láttam sok idő eltelt így mire aztán kitisztult a látásom az első amit megpillantottam egy nyárfa alsó ágán az egy rigószerű madár volt...

MI LENNE HA...

Érdekes, és nagyon elgondolkoztató számítógépes diaprogramot kaptam, mely megdöbbentett.

Mi lenne, ha… a címe, és különböző állatokat mutat harci ruhában, fegyveresen, védekezésre és támadásra készen. Kommandós ruhában a ma már szinte teljesen kihalt hegyi gorilla, géppisztolyt, géppuskát ragadott különböző szelíd és mindeddig védtelen állatok képei láthatók, akiket büntetlenül irtanak, vagy áldozatai az ember felelőtlen magatartásának. Mókusok, teknősbéka, de még egy naposcsibe is állig fegyverben áll, gyilkos gépfegyverrel hasal a kenguru, és egyáltalán nem nevetségesnek tűnnek az egymás után automatikusan pergő diaképek! Inkább nagyon is megrázó és elgondolkodtató hatást fejtett ki bennem, és ha ilyen szándék vezette a program alkotóit, akkor jó munkát végeztek, nálam mindenesetre igen. Mert valóban el kellene gondolkodni: Mi lenne, ha…

Mi lenne, ha az embernek, a szörnyű és szupermodern fegyverekkel felszerelt felelőtlen embernek, aki kéjjel vadászik, gyilkol és fokozatosan kiírt évmilliók óta létező állatfajokat, szembeszegülhetne az üldözött vadászzsákmány, vagy a húsukért milliárd számra leölt állatsereg. Mi lenne, ha a teljesen védtelen és tehetetlen állatok is fegyvert ragadhatnának, és kiállhatnák: Védem magam, harcolok, mert nem engedem, hogy meggyilkolj, te embernek nevezett szörnyeteg, mert én is érző lény vagyok, van apám, anyám, testvéreim, és azonos Teremtő alkotott, mint téged! Nem fogsz többé felfalni! Nem!

Vannak elkerülhetetlen dolgok táplálkozásunk érdekében, hiszen az emberiség fennmaradása csak így lehetséges, de a céltalan kegyetlenkedés, a gyilkolás öröméért való vadászat engem mélységesen felháborít. Felháborít, hogy vadászok serege utazik Afrikába csak azért, hogy egzotikus állatokat lőjön agyon, és erre minden zokszó nélkül pénzért engedélyt is kap! Hát milyen ember az, aki egy zsiráfot vagy egy elefántot, a természet eme csodálatos és fenséges lényeit agyon tudja lőni? Gazember!

Hiszen a természet élő kincsei ők, akiket védeni és óvni kellene! Kultúrember nem pusztíthatja el azt, ami az emberiség számára érték!  Ne tűnjön el örökre az, amit meg kellene őrizni utódaink számára is, hogy megcsodálhassák őket, és ugyanúgy védjék, mint ahogy nekünk is kellene. Nagyon kellene…

Mert minket Homo Sapiensnek hívnak, gondolkodó embernek, aki átlátja már tetteit, dolgozik, alkot, tervez, és nemcsak a jelennek, de a jövőnek is él. Hiszen az ember állítólag értelmes lény! Én hiszem ezt. Hiszem, hogy talán egyszer végre változni fognak a dolgok, mert a jelenlegi helyzet már tarthatatlan.

Hiszem, mert hinni akarom, hogy szadista kéjjel, vagy a passzióból, hobbyból állatokat gyilkoló embereknek szigorú törvények fognak megálljt parancsolni. És a csupán anyagi haszonért, pénzért vadászó, gyilkoló gazemberek kezéből is kiveszik a fegyvert. Mert nap, mint nap történnek szörnyűségek, hálóval kifogott majd agyonbunkózott delfincsapatok, fókabébi mészárlások és felsorolni is lehetetlen számú embertelenség és kegyetlenkedés történik az ember által.

Iszonyú kárt okoz az állatvilágban az emberi gondatlanság is, a hatalmas erdőtüzekben minden elpusztul, és bizony csak töredékét okozza a tüzek számának természeti jelenség, villámcsapás vagy vulkánkitörés! A Mi lenne ha… diaképek közt található egy mókuska is, égő öngyújtóval a mancsában.

Hát számomra nagyon világos és szívbemarkoló az üzenet…Mi lenne, ha....?

KELL, HOGY ÁLMODOZZON AZ EMBER!

Mindig sokat álmodoztam. Álmodozni jó! Az álmodozás nem az élet megrontója, mint ahogy Vörösmarty írta Laurának, nem is levegőmarkolás, mint ahogy a Kínai Bölcsességekben olvashatjuk!

Én azt hiszem, az embert nemcsak a munkára, az alkotásra való képessége, de az álmodozás is segítette, hogy kiváljon az állatvilágból! Mert egyszer egy majom arról álmodozott, hogy lejön a fáról, és barangol virágzó réteken!  Majd fel fog egyenesedni, hogy messzebbre lásson! És elindult az álmai után! Ha nem így lett volna, az emberiség még ma is a fákon ugrálna!

Mindig sokat álmodoztam. Álmodozni jó! Nagy álmodozók hódítottak új kontinenseket, jégbirodalmakat és égbenyúló hegycsúcsokat! Az egész emberiségre hatással levő felfedezéseket, a nagy találmányokat nagyrészt álmodozóknak köszönheti a világ.

Kolombus hírhedt, nagy álmodozó volt, Cook családját, gyermekeit is képes volt elhagyni, hogy híres karavellája fedélzetén évekig tartó felfedező utakra induljon. Savonarola más Istent, más vallást álmodott, és még a fenyegető máglyahalállal is szembenézett.

Egy tízéves orosz kisfiú egykor azt írta iskolai dolgozatában, hogy a csillagok közt fog repülni, és népe büszkesége lesz. Kinevették. Jurij Gagarinnak hívták….

A Hold is őrzi, még ma is, egy nagy álmodozó; Neil Amstrong lábnyomát!

Az egész történelmet átszövik az álmodozók!

Mindig sokat álmodoztam. Álmodozni jó! Gyermekkoromban Afrikáról álmodoztam, békét, szabadságot az elnyomott népeknek! Majd én! Majd én felszabadítom őket a rabszolgaságból! Gyermek voltam még, mikor Lumumbát meggyilkolták. Persze felzúdult a világ. Rögtön arról álmodoztam, hogy majd én állok a fekete hős helyébe!

Aztán nagy, világhírű író, költő voltam álmodozásaimban, olyan, akinek minden műve kiáltás!

Új Gorkijnak, Thomas Mannak álmodtam magam, sőt, a gyermekköltő Arthur Rimbaud méltó vetélytársának! Az egész eddigi életemet végigálmodoztam. Minden voltam én már, a világon a legerősebb, nagy olympikon, a nők által istenített ellenállhatatlan férfi. Mennyi, mennyi mindenről álmodoztam én már!

Még arról is álmodoztam, hogy madár vagyok! Nagy, hatalmas madár, aki óriási szárnyain magasan lebeg a föld felett. Az emberek, mint apró hangyák, és csend van, csend és béke!

Szinte átölel a végtelen! A végtelen utáni vágy állandó részese álmodozásomnak.

Úgy szeretnék az Óceánban kezet mosni! Csak egyetlen egyszer érintkezni Vele!

Szeretek álmodozni! Álmodozni jó!

Ma már, tudom, én nem viszek véghez sorsformáló nagy dolgokat. Tudom, nem leszek szabadsághős, nagy felfedező miegymás. Ma már tudom, hogy Arthur Rimbaud istenadta zseni volt, Én soha nem lehetek nagy alkotó, mert, nem így rendeltetett. Megtréfált, majd csúnyán kikacagott a sors! Csak az álmodozás, és az álmaim maradtak.

Akarok álmodozni! Álmodozni jó!

Gazdag vagyok, nézzétek kincseimet!

EDMUND HILLARY, VAGY NORGAY TENZIG?

A Mount Everest a világ leghatalmasabb hegye. A hegyi népek Csomolungmának, (Nagy Anyának) nevezik.

Hivatalosan a francia nemzetiségű Edmund Hillary mászta meg először, és a csúcsán kitűzte hazája zászlaját. De valóban így van ez?

Hillaryt egy Norgay Tenzig nevű serpa nemzetiségű hegyi vezető kísérte a mászás során, végül ő hozta, támogatta le a hegyről a teljesen legyengült Hillaryt.

Norgay Tenzig gyermekkora óta ismerte és mászta a hegyeket, édesapja tanította be, aki híres hegyi vezetőként kereste kenyerét.

A hegyi életmódhoz szokott serpák közül sokan hirdették, hogy Hillary soha nem jutott fel a csúcsra, legyengülve, betegen, erre teljességgel képtelen volt!

A serpák a hegyek fiát, Tenziget tartották az óriási hegy igazi meghódítójának!

Azt állították, hogy a francia nemzeti zászlót a vasegészségű és erejű hegyi ember, Norgay Tenzig vitte fel egyedül a csúcsra! Hillary bizonyára lebetegedve, a néhány száz méterrel lejjebb rögtönzött táborban feküdt. Itt pihenve várta meg a csúcsot megmászó serpa visszatérését, akinek később még arra is volt ereje, hogy a gyengeségtől támolygó franciát lesegítse a hegyről.

Közszájon forgott az a feltételezés, hogy a francia, dicsőségvágytól vezérelve, óriási pénzt ígért a serpának a zászló felviteléért, és a dicsőség átengedéséért.

Tenzig soha nem erősítette meg ezt a híresztelést, Hillary elsőségét nem cáfolta. Úgy mondta, mesélte el a történteket, hogy Hillary haladt elől, így elsőként mászott és lépett fel a csúcsra, Ő csak a nyomában haladva másodikként ért fel. Az ellentétes híresztelések így megszűntek, Hillary elsősége hivatalossá lett, a francia hegymászó pedig világhírűvé vált. Címekkel és díjakkal halmozták el, fürdött a dicsőségben és a népszerűségben. Még főnemesi címet, rangot is kapott!

Érdekes azonban, hogy az addig szegény, nagycsaládos Norgay Tenzig hamarosan elköltözött falujából, és a fővárosban, szép újonnan vásárolt házban folytatta életét, felhagyva a hegyi vezetéssel. Haláláig nem nevezte meg magát a hegyóriás meghódítójaként. Családja sem így beszélt róla.

Amikor azonban már Hillary is meghalt, (2008. január) Norgay Tenzig leánya érdekes dolgot közölt, amit, míg a francia Hillary élt, elhallgatott.

Elmondása szerint haldokló édesapja mellett volt az utolsó órán.

Apja, Norgay Tenzig, a halála percében utolsó erejével a mellére ütött, és felordított:
Én! Csak Én!

De természetesen mivel mindkét férfi halott már, és Norgay Tenzig annakidején ország-világ előtt megerősítette Hillary elsőségét, a hivatalos álláspont továbbra is a következő:

A világ legnagyobb hegyóriását elsőként Edmund Hillary mászta meg, kitűzve rá hazája, Franciaország zászlaját.

De, hiheti-e azt valaki, hogy a serpa, a hegyek fia, hazudott volna a halála percében…?

 GAGARIN.

Kisiskolás gyerek voltam 1961. április 12-én, mikor a világ első űrhajósa, a 27 éves szovjet repülőtiszt, Jurij Gagarin őrnagy sikeres űrrepülése után visszatért a Földre.

 A világ első számú hősévé vált fiatalembert először hazájában, majd a szövetséges szocialista országokban is körülhordozták. (Akkor még létezett egy gazdasági, politikai, és katonai szocialista szövetség, a Szovjetunió vezetésével.)

Nemcsak az európai országok fővárosaiban, de az országok legnagyobb városaiban is végigvitték, így érkezett el hozzánk Pécsre is, 1961. augusztus 21-én.

Pécs élete, közlekedése, forgalma teljesen összeomlott. Az iskolákban nem volt tanítás, mert a gyermekek a lakossággal együtt a várost keresztülszelő főútvonal két oldalán szorongtak. A város teljes hosszában, óriási tömeg állt az utak mentén! Köztük én is.

Izgatottan, szívszorongva vártam, életem legnagyobb élménye várt rám. Szerencsém volt, jó oldalra, és egészen előre sikerült kerülnöm, közvetlenül előttem kellett a világ akkor leghíresebb emberének, a hősök hősének elhaladnia! Távolról egyszer csak furcsa morajlás hallatszott, egyre, egyre, erősödött a leírhatatlan hang, melyet az óriási embertömeg keltett életre, dicsőítve Gagarint. És látóteremben feltűnt egy óriási, nyitott, fekete Csajka gépkocsi!

Hatan voltak a hatalmas nyitott autóban, de csak egy ember állt, Gagarin! Vigyázzállásban tisztelgett a tömegnek, a magyar népnek! Kicsi, alacsony, fiatal férfi volt, kitüntetései teljesen beborították egyenruháját.

Akárcsak a róla készült fényképeken, őszinte, nagyon kedves mosolyt láttam az arcán. Közvetlenül előttem haladt el, kinyújtott kezemmel egy pillanatra meg tudtam érinteni a gépkocsit! Soha, soha nem felejtem el ezt a percet.

Később sokat olvastam, tanultam róla, hiszen tananyag lett az egész világon, mindent magamba szívtam, ami róla elérhető volt. Tudom, hogy gyermekkorában kinevették mikor egy iskolai dolgozatában leírta álmát, hogy a csillagok közt fog repülni, és népe büszkesége lesz. Tudom kedvenc dalát, mely Gagarin dalként körbejárta a világot. És tudom, valóban a hősök hőse, népének büszkesége volt.

Jurij Gagarin már nem él, repülőbalesetben vesztette életét, 1968-ban. Egy új, szupermodern repülőgépet vele próbáltattak ki először, és a földi irányító központ véletlenül rossz adatokat adott meg neki leszállás előtt, így csapódott a fölbe és halt meg a még csak 34 éves, de akkor már tábornok világhíresség. Gyászolta mindenki, akiben kicsírázott az emberi értelem, és fel tudta fogni a veszteség mértékét. Egy nagy történelmi alak távozott el, hiszen a világ első űrhajósaként alakítója volt az emberiség történelmének. Nekem a gyermekkori nagy élményem miatt különösen bálványom és példaképem volt ő. Ha rágondolok, élesen, és kristálytisztán magam előtt látom szép arcát, kedves mosolyát.

Nagyon sajnálom, hogy így kellett meghalnia, egy hanyag, figyelmetlen, (egyes feltevések szerint ittas) irányítótiszt miatt. Pedig mennyire szeretett élni! De csak 34 év adatott meg neki!

"Szép vagy élet, de szép! "

 Énekelte Jurij Gagarin híres dalában. Örök dicsőség a hősnek, a világ első űrhajósának!

 ISTEN BEHUNYTA IRGALMAS SZEMÉT?

Nézem a televíziót.

Országszerte megemlékeznek a II. Világháború idején végrehajtott Holocaust áldozatairól.

Eredeti film, és fényképfelvételek sora bizonyítja a borzalmat, azt az égbekiáltó szörnyű gaztettet, amit a náci haláltáborokban véghezvittek.

Több mint 6 millió zsidót, és 1,5 millió cigányt pusztítottak el, egyszerűen meggyilkolták őket.

Jelentős részük kisgyermek, illetve csecsemő volt!

Naponta több tízezer embert szállítottak a koncentrációs táborokba, és még a háború utolsó napjaiban is érkeztek vonatszerelvények a megsemmisítésre ítélt zsidókkal. Például éppen Magyarországról, ahonnan 560 ezer zsidót, és mintegy 200 ezer cigányt vagoníroztak be és szállítottak el. Többségüket a Auschwitzban levő hatalmas tábor gázkamráiba.

Nézem a televíziót.

Az auschwitzi tábort a szovjet csapatok szabadították fel. Még több tízezer élő, jobban mondva élőhalott emberi csontvázat találtak. 

A háttérben halott emberi testek tízezreiből tornyosuló hegyek, amelyeket buldózerekkel, markológépekkel toltak össze. Már nem volt a kemencékhez fűtőanyaga a náciknak, ezért nem tudták a holtesteket elégetni. A megsemmisítés azonban tovább folyt, gázkamrákban, valamint agyonlövéssel.

Iszonyú, olyan mélységesen szívbemarkoló minden képkocka, hogy könnybelábad a szemem.

Teljesen ártatlan emberek milliói…. felfoghatatlan…..embertelen szörnyűség…..szégyen…

Nézem a televíziót.

Idős, sokat szenvedett magyar-zsidó asszony emlékezik, az auschwitzi tábor egyik túlélője.

Azért maradt életben, mert az édesanyja betuszkolta az egyik ágy alá mikor a barakkból a gázkamrába hajtották a magyar zsidókat. Szerencséje volt, mert nem vették a hóhérok észre. Napokig kuporgott ott rejtőzködve, mígnem az orosz hadsereg felszabadította a tábort.

Az egész családját, szüleit, testvéreit, nagyszüleit gyászolja a mai napig is.

És nem érti, soha nem is fogja megérteni, hogy miért engedte ezt az Isten megtörténni.

Hiszen a zsidóság az ő szent választott népe, egyszülött fia Jézus is zsidó volt!

Az egykor mélyen vallásos asszony számára nincsen magyarázat. Sírós hangon kérdezi: Hol volt az Isten, behunyta irgalmas szemét? Azóta soha nem lépett be templom küszöbén.

Nézem a televíziót.

Okos történészek azt mondják, bizonyított, hogy a háború utolsó napjaiig mentek a halálvonatok a megsemmisítő táborokba! De az is bizonyított, hogy ekkor már a német légierő szinte működésképtelen volt, így az oroszokkal szövetséges hatalmas angol légiflotta uralta egész Európát!

Többek között bombázóik földig romboltak egy, az auschwitzi haláltábortól mindössze 8 kilométerre levő vegyi üzemet! Könnyűszerrel lebombázhatták volna a haláltáborokhoz vezető vasútvonalakat is, ezzel megakadályozhatták volna a szerelvények célba érését, és a beléjük zsúfolt zsidók meggyilkolását! Például az 560 ezer magyar zsidó, és 200 ezer cigány is megmenekülhetett volna!

Senki sem mondja el, nem magyarázza meg, miért nem tették meg, miért tudtak a halálvonatok szinte az utolsó napig közlekedni!

Én azt hiszem, nem akarták, hogy menekülő, új hazát kereső zsidók milliói árasszák el Angliát!

Féltek, hogy az üzleti, gazdasági, és bank szféra zsidó kézbe kerülhet! Féltek!

És mentek…. egyre mehettek Isten választott népének halálvonatai!

Harag és megvetés ömlik el bennem, ha arra gondolok: Az angolok a teljes vasúthálózatot könnyedén megbéníthatták volna!

Végül az orosz csapatok szabadították fel a haláltáborok legnagyobb részét.

Isten behunyta irgalmas szemét?

Nem csak az Isten hunyta be….

Tisztelettel és kegyelettel meghajtom fejem a Holocaust sok-sok millió ártatlan áldozata előtt, akiknek halála az égre kiált.

Isten, ha vagy, nem szégyelled Te is magad? Kimondom: Ha léteztél is valaha, vak, süket, és néma kell, hogy legyél, érzéketlenül az emberi szenvedésre. Rád kiáltom a fiad, Jézus nevét!

Zsidó volt!

 

PALOMA BLANCA

A Szent Biblia szerint a világpusztító vízözön idején Noé egy galambot bocsátott ki a bárkából, és a galamb megtalálta az Ararát hegyét! Élő olajfaággal csőrében tért vissza a szárazföldről, ezzel az új élet lehetőségét adta az emberiségnek, és a bárka élőlényeinek!

Magasztos, és dicső madárrá vált a galamb az ember számára!

Vége hossza sincs az irodalmi, és egyéb művészeti alkotásoknak, amelyek róla szólnak. Pabló Picasso, a spanyol festőzseni, Paloma Blanca című alkotása a leghíresebb. Galambja a béke, szabadság, remény szimbóluma lett.   De képviseli az ártatlanságot, és a tisztaságot is minden kontinensen! És mennyi szép dal szól róla!

Még kisgyermekként tanultam, de hordom magamban felejthetetlenül ezt az orosz dalt:

Kis galamb az égen, hova, hova szállsz?

Messzi útra indulsz, hogy itt meg sem állsz?

Béke szent ügyében járok!

Nekem nincsenek határok!

Gyorsan szállok, mint a szél!

Összeszorul a szívem…. Nagyon, nagyon szomorú vagyok!

Évről, évre melegedik a Föld légköre, az ózonpajzs is fokozatosan vékonyodik.

Az Északi és Déli Sarkok óriási, mérhetetlen jégbirodalma olvadásnak indult!

Lassan, de megállíthatatlanul emelkedik a világóceánok vízszintje!

Lopva, csendesen, mindig, újabb darabka szárazföldet fal fel, és borít el a víz!

Mivel a Föld kétharmadát eddig is víz borította, ha a sarkok összes jege elolvad, könnyű a számvetés sorsunkkal!

A Kontinensek egyszerűen eltűnnek a hatalmas óceánok megemelkedett vízében!

De itt van ő, itt van, nekünk! Egy madárnyi remény, hogy talán lesz új Ararát, és lesz új olajfaág!

Készülj! Készülj! Drága Paloma Blanka!

REJTÉLY.

Tagadhatatlan, hogy élnek közöttünk olyan emberek, akik az átlagemberhez viszonyítva természetfeletti képességekkel rendelkeznek. Lassan-lassan már a modern tudomány is elismeri, és nagy szervezetek és intézmények is egyre többször kérik ilyen emberek segítségét.

Például az FBI. a CIA. az INTERPOL stb. rendszeresen alkalmaz látnokokat, halott látókat, jósokat.

Sok szörnyű gyilkosság tettesét fogták már úgy el, hogy egy látnok teljesen pontos személyleírást adott a gyilkosról. Napjainkban már megszámolni sem lehet, hány eltűnt ember holtestének a megtalálási helyét mondták meg pontosan halott látók! Az is ismert tény, hogy egyes államfőknek, nagy politikusoknak, világcégeknek, és felsorolni lehetetlen ki mindenkinek még, az egész életét, tevékenységét jósok tanácsai vezérlik.

A modern tudomány azt állítja, hogy ezek a különleges képességű emberek többszörösen okosabbak az átlagnál, agyuk rendkívüli teljesítményre képes. Rendkívül képzettek, lexikális reál - humán tárgyi tudással. Tucatnyi, vagy több nyelvet beszélnek tökéletesen, agyuk barázdáltabb stb.

Természetesen ez az igazolt képességekkel rendelkező "világnagyságokra" vonatkozik, nem az önjelölt nevetséges csalókra, pénzért bármit alakítani képes szélhámosokra! Ezekből hazánkban is bőven akad, röhej, hogy próbálják lóvá tenni a hozzájuk forduló, sokszor ideggyenge embereket.

Ezek a csalók természetesen azonnal lelepleződnek, ha a modern tudományos eszközök, pl. gépi hazugságvizsgálat alá kerülnek.

De akadt rá példa, hogy a tudomány, a világ vezető tudósai teljes értetlenséggel állnak egy hétköznapi ember megmagyarázhatatlan képességei láttán. Íme, a talán legérdekesebb története:

Már több mint negyedszázada annak, hogy egy kis orosz faluban a parasztok feljelentettek egy köztük élő parasztasszonyt, NYINA KONAGINÁT. Boszorkánynak tartották, valósággal rettegtek tőle! Tanúk tömege állította, hogy tárgyakat tud mozgatni ránézéssel, és akaratával meg tud ölni állatokat! Olyan nagy volt a szavahihető tanúk száma, hogy az esetet komolyan vették, és KONAGINÁT a fővárosba szállították, ahol egy híres kutatóintézetben átfogó vizsgálatnak vetették alá. A teljes körű tudományos vizsgálat a következőket állapította meg:

1. KONAGINA több méteres távolságból puszta ránézéssel, akaratával kis tárgyakat tud mozgatni!

2. Bizonyítást nyert, hogy laboratóriumi állatokat, (békát, egeret, patkányt stb.) ránézéssel és koncentrált akarattal el tud pusztítani! Az állatokat természetesen felboncolták, és minden esetben a szív ereinek roncsolását, (mintha felrobbant volna) állapították meg.

3. KONAGINA teljesen műveletlen, csaknem analfabéta! Az oroszon kívül idegen nyelvet egyáltalán nem beszél. Gondolatvilága csak a szegényparaszti életre, mezőgazdasági munkákra korlátozódik!

A Lomonoszov Egyetem Kutatóintézete a tudományos sajtóban publikálta az esetet, és a vizsgálat megállapításait. Számos ország vezető tudósa terjedelmes értekezésekben állította, hogy az orosz eset lehetetlen, szemenszedett hazugság, csalás az egész! Ők is látni akarják KONAGINÁT!

Megdöbbent az egész tudományos világ, mert az Orosz Akadémia hozzájárult, egy nagy nemzetközi tudóscsoport előtti vizsgálathoz!

Mintegy húsz, különböző nemzetiségű, elismert és híres tudósból állt össze a vizsgálóbizottság.

És Nyina Konagina újra véghezvitte, bebizonyította természetfeletti képességeit! Egyetlen tudós sem tudott magyarázatot adni, és nem tud ma sem. A vádakat, elnézést kérve visszavonták.

KONAGINA nem élvezhette a hírnevet, a parasztsorból való kiemelést, mert nagyon fiatalon,  tüdőbajban elhunyt.

Már harminc év is eltelt az óta. A napokban, a televízióban egy csodás képességű orosz kislányról számoltak be. (Ennek a hírnek a hatására írtam ezt a szerény értekezést.)

A gyermek ránézéssel, akaratával mozgat tárgyakat, villanyt kapcsol, olt el, háztartási gépeket indít, állít le. Villanymotorok, elektromos gépek működését befolyásolja. Ez minden kétséget kizáróan bizonyítást nyert! Valamint az is, hogy a gyermek NYINA KONAGINA DÉDUNOKÁJA!

Azt, azonban amit a világ legnagyobb tudósai sem tudtak megmagyarázni, hogyan tudhatnám én?

Rejtély……

RODOLFÓ.

Csodálatos a bűvészek, illuzionisták világa, engem is elkápráztatnak a látványos előadások csodái.

Minden látszólag lehetetlent, amit a bűvész a szemünk előtt visz véghez, sok-sok gyakorlás és elképesztő ügyesség hoz létre. Ez az átlagember számára fantasztikumnak hat, és méltán hoz a bűvésznek tapsot, elismerést.

A mi kis országunk is rendelkezett egy óriási bűvész világnagysággal. Gács Rezső volt a polgári neve, de művésznevén, RODOLFÓ-ként ismerte, és szerette az egész ország. Óriási szakmai tudását az egész világon elismerték, nemzetközi bűvész szaktekintély volt. Mesterségének olyan szinten volt Nagymestere, hogyha kezébe vett egy pakli kártyát, akár 1000 trükköt tudott vele bemutatni!

" Csak a kezemet figyeljék! Csalok! "- mondta előadásain, és árgus szemekkel lesték mindig, de a Nagymestert soha nem tudták előadáson leleplezni! Óriási népszerűségnek örvendet az a televíziós műsora is, amikor hétről- hétre számtalan bűvész trükköt fedett fel, lassítva, bemutatva, és elmagyarázva a köznapi emberek számára is érthetően. Olyan általa tervezett és alkotott bűvészdobozokat is létrehozott, amiket az egész országban lehetett vásárolni, és 100-nál több mutatványt lehetett velük végrehajtani! A Magyarországon dolgozó bűvészek nagy része őrjöngött, veszélyben látta megélhetését, és minden oldalról támadta a Nagymestert.

RODOLFÓ nem harcolt, csak dolgozott, tanított tovább. Bejárta előadásaival egész Magyarországot. Szakiskolában is tanított, és külföldön is tartott előadásokat. Előadásaiba bevonta közönségét, a Gyermekszínházakban is rendszeresen tartott fellépéseket. Lement a színpadról a gyermekek tömegébe, és ott a kicsik által körülvéve fedte fel trükkjeit, tanította őket! A "kollégákat" a guta kerülgette, ők ellenezték a közönség bevonását, a felvilágosítást. Azt szerették, ha előadásuk után a néző értetlen bambaként "varázslóként" bámulja őket.

RODOLFÓ megnyitotta a kaput Wonderlandba, és bevezette közönségét!

Régen, sok-sok éve halott már a Nagymester. A mai feltörekvő korosztály nem is ismeri a RODOLFÓ nevet.  Csak az idősebb emberek emlegetik néhanap, a média sem jeleníti meg nevét, nagyságát.

A napokban hazánkba érkezett a világ jelenleg első számú bűvész-illuzionistája David Copperfield.

Nyilatkozott Magyarország szépségéről, kiváló ételeinkről, majd szakmai dolgokról, a bűvészetről kezdtek Copperfield-el beszélgetni. Elmondta, hogy nagyra becsült példaképének tekintette a magyar RODOLFÓT, óriási szakmai tudása miatt. Kedvesen, ezredesnek nevezte, mert elismerten, minden rég ismert bűvészkellékkel, (madzag, kártya, doboz, pénz stb.) 1000 mutatványt is tudott! Véleménye szerint nem volt, és ma sincs az egész világon olyan bűvész, aki összességében több mutatvány ismert, és bemutatni tudott volna.

Kiderült, hogy az egész világon ismerik nevét, és tudását a legkitűnőbb szakmai iskolákban! A halála után ennyi évvel még mindig világnagyság tudott maradni! Külföldön.....

Rendszeresen nézem a televízióban a magyar bűvészeket, néha egy-egy tehetség, kitűnően végrehajtott produkció is akad, de közelébe sincsenek RODOLFÓNAK.

Ha erősen koncentrálok és figyelek, többnyire rájövök magamtól a trükkökre, és tudni vélem, hogyan csinálták. Azt a mondatot, hogy: Csak a kezemet figyeljék! Csalok! Nem is meri egyik sem mondani.

Én soha nem fogom elfelejteni a Nagymestert, aki beemelte közönségét a varázslatok világába, felfedte a bűvészet csodáit, és minket azok részesévé tett. Nagyra becsülőm, mert az ország legkisebb falujába is elment, tudom, hogy sok ingyen, és nagyon kedvezményes előadásokat is tartott. Saját szememmel láttam nagyrészt cigányok által lakott falu kultúrházában is fellépni! Tömeg volt! A rendezvény biztonsági vezetője voltam, aki látta az egész előadást is!

Kevés szék volt, azon magyarok ültek többnyire...a cigányok a padlóra...
Rendbontás nem volt, mert a padlón kuporgó cigányok úgy néztek RODOLFÓRA mint egy élő Istenre! Mindenkit megbabonázott a Nagy Mágus!

Itt, ezen a "cigány-előadáson" zártam örökre szívembe Őt, mert bebizonyította, hogy nemcsak bűvészként, de emberként is nagyság.

RODOLFÓ Mester úgy öltözött fel, és olyan színvonalú előadást tartott, mintha a világ legnagyobb színpadára lépett volna! Azóta sincs hozzá fogható nagyság hazánkban. Nagyon, nagyon hiányzik nekem!

Talán most is dolgozik, ott fent.. Talán az angyaloknak mutat be, és magyaráz el trükköket.

Sőt az is lehet, hogy magának az Úrnak tart káprázatos előadást!

Csak a Kezemet figyeld Uram, Csalok!

 SOHA.

Gyakran álmodom egy erdők övezte völgyben elterülő, csodálatosan szép tóról. Még sosem jártam ott, de tudom az utat mely a partjára, vezet.

Az álmom arról szól, hogy elindulok az ismert ösvényen a tó felé, mert ez a tó, a világ legjobb horgászhelye, és a horgászás az én nagy szenvedélyem!

Százan meséltek már, száz csodát a tóról, és én mindig elindulok felé, mindig vágyom rá, hogy megpillantsam, de nem érek a partjáig sohasem.

Utamon mindig elém, kerül valaki, és nekem mindig meg kell állnom.

Az életemben fontos szerepet töltött be mind.

Elhalt szeretteim, rokonaim, egykori szerelmeim. Csak olyanok bukkannak fel, akiket örökre szívembe zártam, mert nagyon szerettem őket. Ölelkezünk, és felidézzük az együtt töltött időt. Mindegyiktől sírva búcsúzom, és indulok tovább a csodató felé, tudom, hogy már csak egy erdőn kell átmenni, de újra elém áll egy szívemnek drága személy a múltból.

Boldogan ölelem magamhoz, de végül könnyes az elbúcsúzás.

Nagyon, valami elképesztő módon vágyom elérni a tó partjára, újra, és újra útra kelek, a kínzóvá hatalmasodott vágy kerget, hajszol mindig tovább!

De azon a bizonyos erdőn, soha nem érek túl. Sokszor már csak egy lépés választ el a célomtól, de mindig ott áll valaki, akit nagyon szerettem, és a karját kitárja felém.

Ölel, csókol, a könnyeink összefolynak, és nincs tovább! Felébredek! Mindig, mindig felébredek, közvetlenül a cél előtt, vágyaim tárgyát meg nem pillantva!

Aztán az újabb álmodásnál kezdődik minden elölről. Kétségbeesve akarom, de nem érek el célomig!

Mert nagyon tudok szeretni, és ők mindig, mindenhol, még álmomban is, velem vannak!

Még a halálból is visszatérnek!

Nem is fogok én a csodatóban horgászni soha!

HAZÁM, HAZÁM…
Írta: Herczeg László

Nézem a televíziót melyben egészen fiatal emberek hangoztatják végtelen hazaszeretetüket zászlókat lengetve és ordítva adván a világ tudomására, hogy ők akár halni is készek a nagyon szexi riporternő érti a dolgát megnyeri a fiúkat bájaival és felteszi a kérdést mi az a haza mit tudnak róla néma csend áll be míg végül egy hang megszólal hát Magyarország ahol élünk. ennyi a nagy hazafiak összes tudománya valamennyien munkanélküliek egyetlen évet nem dolgoztak még a Hazáért mint ahogy semmit nem is tettek érte de pofázni már szabad és ordítani nekik jó nagyon vagány dolog lázadó ifjúnak lenni még videót is készítenek róla amit majd bemutatnak a Facebookon ott ahol már idősebb költőcske is írogat hazafias verseket az áldott szülőföldről szinte zokogva a Hargita fenyvesei után és hát Hazám Hazám szerelmem anyám Mindenem ezredrangú fűzfapoéta verseket írogatva csak ömlik ömlik a nagy hazaszeretet a nagy hazafiság a Műmagyar Hangemberek szájából csak a duma csak a magyarkodó ömlengés Isten dicsőítése közben duma duma duma a szeretetről a megbocsátásról fröcsög fröcsög a farizeus száj megfojtaná embertársát valójában egy kanál vízben hamar kiesik ájtatos szerepéből vádaskodik mocskolódik elfelejtkezvén azonnal a Krisztusi tanításokról az emberbaráti szeretetet a megbocsájtás a segítségadás szent kötelességéről csak a nagy pofa és képmutatás van melynek semmi köze a valósághoz lám csak megmutatkozik a Hangember igazi arca a valódi hazaszeretet nem hangos nem kell ordítani magyarságot szajkózni hazaszeretet keresni sem kell mert velünk születik és halálunkig velünk van mert mi a haza valójában mit takar ez a fogalom a helyet ahol megszülettünk folyóival hegyeivel szeretteink sírjával az első szerelmünkkel való séta útja a gyermekeink nevetése az eső a szél amely nyomot hagy a szülőföldön Hazánk a munka amit végzünk alkotunk még ha nem is látjuk csak magunkban hordozzuk akkor is Hazánk a kultúránk irodalmunk zenénk Ó irodalom tehetséges költők szép hazafias verseitől remeg a lelkem és még nagyobb megvetéssel gondolok a Műmagyar Száj és Mellverő Hangemberekre akiknek csak a nagy pofa van és megtudják téveszteni környezetüket  az igazi költő az igazi irodalmár valódi szép műveivel szolgálja népét Hazáját nem vár ömlengő dicséretet érte nem zeng dicshimnuszokat saját magáról  Hazám az ahol élek halok amelynek nyelvét beszélem Haza az amelyre bárhol a világon visszagondolok és könnyes lesz a szemem ha meghallom egy dalát szeretem a hazámat mert én is alkotom gyerekem unokáim is és mind aki benne élünk a Haza bennünk is van nem szorul a Hazafiság bizonyításra magyar vagyok a Magyar Köztársaság a hazám itt születtem és itt akarok meghalni is erőmhöz tehetségemhez képest igyekezem tenni érte mert könnyű kérdezni kérni követelni hogy adjon a Haza ezt meg azt várni hogy a Haza tegyen értünk de belegondolt abba már sok lukas zászlóval ordítozó honfitársunk hogy ők tettek-e valamit a Hazáért a sok követelés mellett az én korosztályom tett és tenni fog amíg a két kezét emelni tudja vagy lesz esze szellemi terméket előállítani de a következő nemzedék már aggaszt talán nem kell ezt már megélnem fogadj be drága Hazám földje…